Nem ittam eleget. A mesterem amikor megnézte a pulzusomat, mindig közölte velem, hogy ki vagyok száradva. Mivel pitta-váta alkat vagyok, ebből a váta hajlamos a szárazságra, ezt valahogy ügyesen tudom is hozni. Mert ugye a száraz ételek szárítanak és én imádom a kekszet. Mindent szottyosan, levesesen kellene ennem.

Na akkor mi a teendő? Meg kell vizsgálni, mi a probléma forrása? Jelen esetben, mennyi folyadékot viszek be egy nap és mennyit kellene. Az ajurvéda szerint 2,4 liter víz kell a szívnek a megfelelő kálium-nátrium egyensúly fenntartásához. Ha ezt nem viszed be folyadék formájában, elkezdi elvonni a nem létfontosságú szervektől a vizet. Szerencsére így nem az agyunkból. Hanem a porckorongok zselés állományából, az ízületeket megvédő folyadékból, bőrből… És persze ez sem jobb.

Tehát elő a CPR (ceruza, papír, radír) és elkezdtem strigulázni, hogy mennyit iszom egy nap. Hát, bizony jóval a kívánt mennyiség alatt voltam. Azóta hallottam, hogy ma már szuper applikációk vannak, amik óránként figyelmeztetnek. Bevallom, legtöbbször nem esett jól inni! Bár tudom, hogy a szomjúság már a szervezet segélykiáltása. Amikor nagyom nem ment a víz, akkor becsempésztem egy kis szörpöt, teát, hogy meglegyen a limit. Egy idő után ügyesen rászoktam az ivásra. Elégedett is voltam magammal, de a figyelmem nem lanyhulhatott. Amint belelazultam, egyből elfelejtettem inni.

Aztán az akupunktúrás doktornő elpöttyintette, hogy a kínai medicina szerint délután kettőig kell meginni 2 litert. Remek, akkor még jobban tudatosnak kell lennem délelőtt. Na, az lett a módszerem, hogy felébredés után elkezdtem bedönteni a vizet magamba. Mert ha indulás előtt lenyomtam legalább 1 litert, akkor egész jól összejött a 2 liter kettőig. Amikor nem, akkor persze jól megharagudtam magamra. Viszont voltak napok, amikor estére röhögve megvolt 4 liter is. Levesek, szószos kaják és kevesebb száraz étel lett a menümben. Mégis azt éreztem, hogy átfolyik rajtam a víz, a pulzusomból Ádám ezt meg is erősítette. Nem értettem, mert mennyiségben már jó voltam. Aztán hallgattam egy jó kis előadást és abban mondta Cser Zoli, hogy nem ám csak úgy bedöntjük a vizet, mert akkor kifolyik alul. Én meg pont ezt tettem évek óta… Azt mondta, hogy kortyonként kell inni és úgy, mintha gyógyító nedű lenne. Mert az is! Plusz megmutatta a víz mudráját, amit ivás közben lehet tartani.

Na, akkor itt az újabb feladat. Tudatossággal kell inni is, mint ahogy minden mást. Nem csak úgy egyszerűen letudni a mennyiséget. Ez most az új lépésem a folyadék fogyasztásában.

A változtatás kis lépésekkel történik. Először oda tudtam figyelni a mennyiségre, aztán amikor az megvolt, akkor elkezdhettem figyelni a minőségre. A változtatás egy folyamat. Nem kell és nem is tudod egyből megreformálni az életedet. Változtass egy vagy néhány dolgot, amit kontroll alatt tudsz tartani. Aztán amikor már egy ideje különösebb odafigyelés nélkül tudod ezeket tartani, akkor váltak szokássá. Ekkor behozhatod a következő adag változást. Ha túl sokat akarsz egyszerre változtatni, nagyobb az esélye, hogy elbuksz, feladod. Sok mindenből valami tuti kimarad. És akkor utálod, hibáztatod magadat.

Légy elégedett a kisebb lépésekkel! Nem várja el senki tőled, hogy holnapra megreformáld az életedet! Jó sok évet töltöttél el azzal, hogy elrontsd, hagyj időt magadnak a rendbehozatalra is! Ha segítség kell a változtatáshoz, akkor Védikus életmód mentorként szívesen mutatom az utat! Keress bizalommal!